Kiállítás | Vágyott szépség - Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből

Kiállítás

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

Vágyott szépség

Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből

2021. május 13. – szeptember 19.

A londoni Tate múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása látható a Magyar Nemzeti Galériában a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon. A Tate – az 1500 utáni brit művészet legnagyobb nemzeti gyűjteménye – kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak a művei. A tárlathoz kapcsolódóan, Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállítás is megtekinthető.

A preraffaelita mozgalmat Magyarországon először átfogóan bemutató tárlaton közel negyven festményt és több mint félszáz grafikát láthat a közönség a londoni Tate múzeum világhírű preraffaelita gyűjteményéből. A bemutatottremekművek között találjuk a mozgalomalapító Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet) és Monna Vannacímű alkotásait, John Everett Millais 1852–1853-ban készült Szabadon bocsátó parancs, 1746 című képét vagy John William Waterhouse 1888-as The Lady of Shalottját. Az ikonikusszépségű preraffaelita remekmű, Rossetti egyik fő műve, az Ábrándozás pedig a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményéből érkezik Budapestre.

A londoni Királyi Művészeti Akadémia konzervatív oktatási elvei ellen lázadó Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt1848-ban alapította meg a hét tagot számláló Preraffaelita Testvériséget (Pre-Raphaelite Brotherhood, P. R. B.). A csoport névválasztása is jelezte, hogy résztvevői a középkori, illetve a kora reneszánsz, Raffaello előtti művészetet tekintik példaképnek.

A kiállítás kilenc szekcióban mutatja be a preraffaeliták művészetét.

Az első három szekció, a Középkori modernek, a Festett költészet és a Világi hit a mozgalom kezdeteiről, illetve a költészet és a vallás meghatározó szerepéről szól. A társaság tagjai verseket, novellákat és esszéket is írtak. Rossetti szerint egy műalkotást csak egy másik műalkotás értelmezhet, ezért ugyanazt a témát gyakran versben és képben is feldolgozta, a végeredményt pedig „kettős műalkotásnak” nevezte. A preraffaeliták munkássága óriási hatást gyakorolt az illusztráció műfajának fejlődésére is. Festészetüknek jelentős vonulatát alkották a bibliai képek, melyeknek hőseit a modern Anglia embereiről, kortársaikról, gyakran rokonaikról, barátaikról mintázták, ezért sokan túlságosan is realisztikusnak találták műveiket. Az állandó kritikák ellenére a képeik óriási népszerűségnek örvendtek, s reprodukciók, illusztrációk és másolatok formájában váltak világszerte ismertté.

A Modern élet , illetve a Természethűség címet viselő szekciókban a mindennapi angol valóság problémái, például a munka, a női emancipáció, a gyermeknevelés állnak az ábrázolások középpontjában, s ennek megfelelően egy sokkal realisztikusabb, már-már tudományosan objektív természetszemlélet. A preraffaelita művészek figyelemmel kísérték a tudomány új eredményeit is, különösen a geológia, a meteorológia és a botanika területén.

A kiállítás következő három egységét az eszményi szerelem, illetve a test, a lélek s az isteni szépség témái határozzák meg. A művészek a középkori történetekben a modern élet és a modern szerelem pszichológiai problémáit keresték. Fő műveikben a szerelem, a megcsalás, a vágy és a hűtlenség témáit dolgozták föl. Rossetti és az őt követő fiatalabb, második generációs preraffaeliták voltak az úgynevezett esztétikai mozgalom fő képviselői, amelynek középpontjában a szépség keresése állt. A kortársaik, szerelmeik, élettársaik arcvonásait viselő – sokszor bibliai vagy mitológiai szerepekben megjelenő – női portréikon egy modern szépségeszmény fogalmazódott meg. Esztétikai szemléletük lényege, hogy a művészeti ágak összetartoznak, s így hatásuk az iparművészetben, a költészetben és a zenében érzékelhető volt.

A Mítoszok és legendák címet viselő szekció középpontjában a modern női hősök állnak. A 19. században a női politikai egyenjogúságért folytatott küzdelem miatt sokan úgy gondolták, hogy az erős és önálló nő veszélyezteti az erkölcs, a család és a társadalom rendjét. A preraffaelita művészek elsőként reflektáltak ezekre a félelmekre, és lenyűgözően erős nőalakokat teremtettek. Az istennők, csábítók és különböző mitológiai karakterek álarca mögé rejtett nők igazi, másokra és magukra is végzetes „femme fatale”-ként jelennek meg.

A kiállítás kurátora: Carol Jacobi, Tate Britain, társkurátora: Plesznivy Edit, Magyar Nemzeti Galéria

Bővebb információ a kiállításról: www.mng.hu

Javasolt látogatási idő 1,5-3 óra.
Belépésre jogosít az állandó kiállításokra is

Szeptember 18-án és 19-én aVágyott szépség című kiállítás ésAz utópia szépsége című magyar kísérőtárlat hosszított nyitvatartással 20.00 óráig látogatható (pénztárzárás 19.00 óra).

Előadások
12:00
13:00
Kiállítás | Vágyott szépség - Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
C épület
Több mint 10 jegy
 
13:00
14:00
Kiállítás | Vágyott szépség - Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
C épület
Több mint 10 jegy
 
14:00
15:00
Kiállítás | Vágyott szépség - Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
C épület
Több mint 10 jegy
 
15:00
16:00
Kiállítás | Vágyott szépség - Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
C épület
Több mint 10 jegy
 
16:00
17:00
Kiállítás | Vágyott szépség - Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
C épület
Több mint 10 jegy
 
17:00
18:00
Kiállítás | Vágyott szépség - Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
C épület
Több mint 10 jegy
 
18:00
19:00
Kiállítás | Vágyott szépség - Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
C épület
Több mint 10 jegy
 
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×