Múzeumok Őszi Fesztiválja 2021 | Szőlő, erdő, Pilis. Pálosok a középkori Magyar Királyság szívében.

Egyéb rendezvény

TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA
Videó bezárása

A Pilis napjainkban az egyik legkedveltebb, országosan ismert kirándulóhely. Kevesen tudják azt, hogy a délnyugati részén található Kesztölc a Neszmélyi borvidék legkeletibb települése. Az itteni klíma és meszes föld a szőlőnek kedvező környezetet jelent ma is, így nem csoda, hogy a szőlőművelés és bortermelés gyökerei legalább a középkorig visszavezethetőek, amikor a Pilis és körzete a Magyar Királyság szívét, a mindenkori királyierdőséget jelentette. Itt kapcsolódik össze a történet a középkori magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kezdeteivel is: a 13. század közepén a remeték útja innen, a Kesztölc mellettiKlastrompusztáról indult el a renddé szerveződésig és vezetett még további két pilisi kolostor megalapításához. Nem csak saját használatra, hanem később eladásra is szánt bor a mindennapiélet fontos alkotója volt a pálosoknál is; egyik legkorábbi szőlőadományukat pont Kesztölcön kapják meg a pálosok, míg a mai Pilisszentlászló egykori pálosai a Pilis délkeleti részén, Borosjenőn kapnak ültetvényeket. A késő középkorban ezt a budai házaiknál mérik s árusítják. A pálosok Pilisben való jelenléte a szőlőművelésen túl számos érdekességet rejt: a közvetlen kolostori tájban még nyomokban fellelhető emlékek, pl. halastavak, műhelyek a mindennapi életről árulnak el sokat, míg a Pilisben, regionális léptékben megtelepedésük időrendje és helyszínei őrizték meg a pálosok stratégiájának lenyomatát,renddé válásuk útját.

Helyszín: MNM Állandó régészeti kiállítás
Időpont: 11.10. 16:00-17:00

Előadások
Az Ön böngészője elavult

Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST

×